A Real Estate & Construction Forum – Focus on Industrial & Logistics Panel (BusinessMark) keretében a beszélgetés kevésbé arról szólt, hogy "mennyit építenek még", sokkal inkább arról, hogyan válhat Románia versenyképesebb regionális elosztóközponttá: infrastruktúra, Schengen, adózási kiszámíthatóság, valamint egy lehetséges új gazdasági ciklus, amely 2027-től indulhat.
A vitát Ionuț Oprea (Publisher – Romania's Real Estate Guides és Market Pulse Reports) moderálta, aki a beszélgetést két egyszerű, de lényeges kérdésre fűzte fel: mi teszi Romániát vonzóbbá az ipari és logisztikai befektetések szempontjából, és mi lassítja valójában. Felszólalásaiban visszatérő motívum volt a "sebesség" – nemcsak a kamionok autópályán való haladási sebessége, hanem a döntések sebessége: engedélyek, összekötött infrastruktúra, kiszámítható adószabályok és a piac azon képessége, hogy nagy cégek számára gyorsan tudjon szabad területeket biztosítani.
Andrei Jerca (Country Head Románia, GARBE Industrial Real Estate) konkrét számot tett az asztalra: Románia közel 8 millió négyzetméteres modern (A osztályú) ipari és logisztikai területet mondhat magáénak, egy olyan piacon, amely valójában nagyjából 22 évvel ezelőtt indult el. Üzenete egy átmeneti állapotot tükrözött: "remélem, hogy egy új gazdasági ciklus veszi kezdetét", amelyet a jövő évtől vár.
A piaci jelentések nyilvános adatai megerősítik a küszöbértéket: a teljes állomány 2025-re megközelítette a 8 millió négyzetmétert, miután egyetlen évben több mint 300 000 négyzetméternyi területet adtak át.
Laurențiu Duică (Managing Partner – Industrial & Retail, Global Vision) tömören foglalta össze a piaci hangulatot: az infrastruktúra "jól halad", részben az európai forrásból támogatott projektek lendületének köszönhetően. A Schengen (szárazföldi határok) pedig, bár a közbeszédben "szinte észrevétlenül siklott el", igen kedvező hatással volt a logisztikai áramlásokra.
A szakmai sajtóban a Schengen közúti szállításra gyakorolt hatását kézzelfoghatóként írják le: rövidebb várakozási idők és jobb kiszámíthatóság a tranzitfolyosókon.
Ugyanígy az A0-val: a bukaresti autópályagyűrű szakaszainak megnyitása a kezd érzékelhetően átformálni a városkörzeti logisztikát. Olga Melihov (Chief Country Officer, MLP Group Románia) egyenesen fogalmazott: "Az A0 rendkívül leegyszerűsíti a főváros körüli logisztikát." A déli félgyűrű (utolsó szakasz) teljes megnyitását 2025-ben erősítették meg.
Az egyik technikusabb, de lényegét tekintve egyszerű gondolat szintén Laurențiu Duićától érkezett: egy körülbelül 10%-os üresedési ráta paradox módon pozitív dolog lehet. Az ok: a nagy cégeknek néha azonnali beköltözési lehetőségre van szükségük; ha a piac "teli", más országba mennek.
Röviden: a rendelkezésre álló készlet azt jelenti, hogy Románia gyorsan tud reagálni a keresletre, anélkül hogy projekteket veszítene el a régió más piacaival szemben.
Adriana Dobre (Partner, Băncilă, Diaconu și Asociații SPRL) kertelés nélkül fogalmazott: a gyakorlatban a hatóságok sokszor "fékjei a fejlődésnek, nem pedig ösztönzői". A téma azonnal összekapcsolódott a bürokrácia leépítésének gondolatával: ha az infrastruktúra halad, de az engedélyek és eljárások lassúak és kiszámíthatatlanok maradnak, a beruházások időt és pénzt veszítenek.
Lucian Opriș (Head of Special Projects – Industrial & Logistics, Colliers România) felvetette az elkerülhetetlen összehasonlítást: Lengyelország továbbra is "a régió motorja", de "mostanában kevesebbet veszítünk Lengyelországgal szemben". Érvelése szerint a lengyel piac érettsége teret enged annak, hogy Románia korábbinál versenyképesebbé váljon, a fejlődési potenciál pedig még mindig nagy – akár egy lehetséges "gyorsított növekedés" számára is.
A Colliers jelentéseiben a 2025-ös év rekordkeresletű évként szerepel, a nyilvánosan bejelentett tranzakciók közel 1 millió négyzetmétert tesznek ki (egyes becslések szerint, a módszertantól függően, ezt az értéket is meghaladják).
Olga Melihov (Chief Country Officer, MLP Group Románia) az újabb lehetőségi hullámot Ukrajna újjáépítéséhez kötötte, amely lendületet adhat Románia északi részének fejlődéséhez. Ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban jelenik meg a közbeszédben az a gondolat, hogy Románia logisztikai elosztóközpontként tölthetne be szerepet az újjáépítésben.
A panelbeszélgetésen szóba kerültek az EU–Mercosur és az EU–India kereskedelmi megállapodások is, azzal az érvvel, hogy közép- és hosszú távon kedvezők (különösen a német iparra gyakorolt hatásuk révén, amelybe Románia termelőként és beszállítóként erősen integrálódott).
A "legfrissebb hírek" tekintetében valóban vannak újdonságok:
• Az EU–India megállapodás kapcsán az Európai Bizottság 2026 januárjában bejelentette a szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainak lezárását.
• Az EU–Mercosur egyezménnyel kapcsolatban 2026 februárjában nyilvános fejlemények jelentek meg (egyes Mercosur-tagállamokban ratifikálások és az ideiglenes alkalmazásról szóló tárgyalások), az európai folyamat azonban politikailag és jogilag érzékeny marad.
Vagyis: a potenciál nagy, de a teljes megvalósítás a ratifikációktól és az intézményi lépésektől függ.
A panelbeszélgetés egyértelmű tanulságot hagyott maga után: Románia már rendelkezik a "karosszériával" egy ugráshoz (közel 8 millió négyzetméteres készlet, erős kereslet, épülő infrastruktúra), a versenyképesség valódi motorja azonban a végrehajtás sebessége marad: engedélyek, stabil adózás, szabad területek rendelkezésre állása, összeköttetés.
Ha 2027 valóban új gazdasági ciklust hoz – ahogyan a piac egy része reméli –, azok nyernek, akik gyorsan tudnak szállítani: bürokratikus meglepetések és éjszakai adóváltozások nélkül.
1 / 10
