Sok európai fővárosban az emberek óvatosabban nyúlnak a pénztárcájukhoz: a fogyasztói bizalom törékeny, és egyetlen „válság
Ez a gondolat szőtte át a Business Mark: Real Estate & Construction Forum – Focus on Retail Panel vitáit is: a kiskereskedelem már nem csupán vásárlást jelent, hanem jól eltöltött időt – és ez mindent megváltoztat, az építészettől a bérlői összetételig és a márkák stratégiájáig.
1) A piac növekszik: az 5 millió négyzetméteres mérföldkő és egy terhes 2026
Románia 2025-ben átlépte az 5 millió négyzetméteres lélektani határt a modern kiskereskedelmi területek tekintetében, megszilárdítva ezzel „regionális hub ,
Fontos az is, hogy ez a növekedés hol zajlik: míg egy évtizede szinte minden Bukarestben összpontosult, mára a térkép láthatóan sokszínűbbé vált.
A Colliers elemzése rámutat, hogy a 2025-ös kínálat meghaladta az elmúlt öt év átlagát – ez azt jelzi, hogy a piac aktív maradt, még ha az infláció mérséklődése nyomot is hagyott a vásárlói magatartáson.
2) 2026 érdekes „polarizációt
Első pillantásra a tér mintha két irányba húzna, valójában azonban a kettő tökéletesen megfér egymás mellett:
A) Tömegkereskedelem (ár-érték arány)
A diszkont modell terjed: az Action kiskereskedelmi lánc legalább 8 új egység megnyitását tervezi. Abban az európai közegben, ahol a „válságüzenetek
B) Desztinációs kiskereskedelem (lifestyle)
Ugyanakkor a jól teljesítő bevásárlóközpontok már nem pusztán „betondobozok :tele boltokkal. Egyre világosabb, hogy a sikeres mall közösségi hub: találkozóhely, kávézók, étkezés, szórakozás – vagyis valódi ok arra, hogy az ember akkor is ellátogasson, ha éppen nem "feltétlenül szükséges" valamit vennie.
3) A bevásárlóközpont mint ökoszisztéma: a „spontán forgalom
A 2026-os nagy váltás a „forgalom időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés időtöltés
Amit a panelbeszélgetésen elmondtak: valódi problémák és a lehetséges irány
Omer Susli (Praktiker Real Estate Romania): a bürokratikus akadályok és a „pánikkeltő hírek
A panelbeszélgetésen Omer Susli az adminisztratív fékre helyezte a hangsúlyt: az engedélyezési eljárások hónapokig elhúzódhatnak, miközben a projektek nem termelnek, az állam pedig nem szed be adót egy olyan tevékenységből, amelynek már működnie kellene. Megemlítette azt is, hogy a törökországi import az év elejétől 22%-kal csökkent – ez a panelen elhangzott állítás, amelyet itt hivatalos forrásból nem tudok megerősíteni.
De talán a legerősebb felismerése más volt: a pánikot keltő hírek megriasztják az embereket, és kevesebbet költenek. Az ő befektetői válasza erre kontrariánus: amikor sokan azt mondják, „válság van ő jó befektetési pillanatot lát.
Roxana Stănciulescu (AFI România): az online nem fenyegetés, hanem kiegészítés
Roxana Stănciulescu abból indult ki, hogy az online kereskedelem nem „öli meg a hagyományos kiskereskedelmet. Épp ellenkezőleg: jobbá kényszeríti, és ki is egészíti azt. A bevásárlóközpont megmarad a vásárlás és a társasági élet helyszínének – kávézókkal, éttermeikkel és szórakoztató kínálattal.
Konkrét példákat hozott a folyamatos alkalmazkodásra:
Cornelia Nicolae (Fashion House Outlet Centre): a szórakoztatás átírhatja a szabályokat
Cornelia Nicolae egy kiskereskedelmi egységbe integrált szórakoztató park ötletét is felvetette, amelyet olyan elemnek lát, amely „forradalmasíthatja a bevásárlást. Megemlítette az új márkák – mint a GAP és a Jack & Jones – megjelenésének dinamikáját is, mint a vonzerő-növelési és megújulási stratégia részét.
Venera Munjev (Catinvest Eastern Europe): a szocializáció infrastruktúrává válik, különösen a nagy projekteknél
Venera Munjev kiemelte, hogy a 100 000 négyzetméter feletti projekteknél elengedhetetlenek a közösségi terek. Nem csak kávézók, hanem lobby jellegű területek is, ahol laptopozni lehet, emberekkel találkozni – anélkül, hogy ez feltétlenül fogyasztással járna együtt.
Kiemelte az online szerep fontosságát a márkák számára: segít elérni a kisebb városokat, ahol nem lehet azonnal boltot nyitni. Nem online kontra offline háború ez, hanem kiegészítés – egyetlen kulcsszóval: folyamatos alkalmazkodás.
Következtetés: az nyer, aki gyorsabban alkalmazkodik
Európa óvatos marad, a fogyasztók pedig a pénztárcájukra figyelnek. Románia ezzel szemben az éppen konszolidálódó piacokra jellemző rugalmasságot mutatja: a beruházások folytatódnak, a kereskedelmi terek bővülnek, a kiskereskedelem pedig alapjaiban alakul át.
2026-ban a kérdés már nem az, hogy „mennyiért adod négyzetméterét |hanem az, mennyi ideig tudod az embert az ökoszisztémában tartani — hellyel, ahol leülhet, okkal, hogy találkozzon másokkal, jó étellel, szórakozással és olyan élményekkel, amelyek megérik az idejét.
1 / 8
